Most olvastam vissza, hogy miről is volt szó az előző bejegyzésemben...ott fejeztem be, hogy magyar művészek jöttek Võruba, mivel május elején kiállítás nyílt a városban. Elég sokat beszélgettem velük, főleg az utazások alatt. Visszafele is velük mentem, mert szerdán már Tallinnba vissza is mentek. Szerencsémre még volt hely az autóban. Megérkezésünk után elmentünk kajálni, aztán én elváltam Tőlük, mert mentem találkozni a többi önkéntessel. Velük nem maradtam sokáig, mert este 8 körül egy magyar színházi előadás kezdődött, amit a Mundruczó Kornél rendezett (elég nagy a valószínűsége, hogy a Krétakör volt...) Hard to be God címmel. Tele volt vérrel, erőszakkal...de érdekes és jó is volt! De újból nem biztos, hogy megnézném megint... :)
Másnap már mentem is vissza imádott városomba.
Azon a hétvégén Sänna-ba mentünk a lakótársammal, és az ottaniaknak segítettünk takarítani, és még egy zöld házat is építettünk. A munka után természetesen szauna várt, ami valójában egy úgynevezett szauna kád volt, szóval meleg vízbe kellett belemennünk. Aztán meg jött a vacsora, és végül hazavittek minket a házunk ajtajáig. Eddigi legjobb hétvégéje volt ez az önkéntességemnek, mivel bizonyítottuk lakótársammal, hogy még a nyelvet is értjük, hiszen egész nap csak az észtet használtuk.

Következő héten az anyák napi ünnepség lázában égtünk. Minden nap próbáltunk, reggel, este...Egy kis színházi előadást csináltunk, amiben én voltam a róka...itt a képek. Nagyon jól sikerült szerintem. A gyerekek ügyesek és szépek voltak!

A rákövetkező héten pedig egy busz túra indult önkéntesekkel, és körbeutazták az országot. Én csak az első három napon vettem részt, mert aztán az ovinkban Mängumaa (Játékország) volt. A legnagyobb esemény minden évben. Mindenkinek részt kellett vennie, így én is ott voltam, mint mókus. A csoportom óvónénijeivel az ugrálóvárnál dolgoztunk négytől este nyolcig. Aztán szülinap buli volt, így még vacsorához is jutottam. Képeket ígértem pár embernek, most ímé: ki talál meg?

És elkövetkezett a múlt hét...amit már egy jó ideje vártam, hiszen végre eljutottam Finnországba, Helsinkibe! Annyira szép! Persze nem a legszebb város, ahol eddig jártam, de a tenger! A látványért mindenképp megéri elmenni. Nekünk szerencsénk volt, mert a hétvégén egy zenei fesztivál volt Helsinkibe. Sajnos egy negatív dolog volt a hétvégében, amit egyben tanácsként is szolgál: Soha ne utazzatok több franciával!
Sajnos és ezt tettem, és úgy jártam, hogy a hétvégém nagy részében csak francia nyelvet hallottam...de a város elfeledtette velem ezt. :)
Helsinki -i hétvége képekben!

Ezen kívül még készítettem néhány képet az elmúlt időszakban! Kérlek most érjétek be ennyivel! ;)
májusi képek
Põltsamaa
Sportnap

Majd még jelentkezem! :)

Tavasz van...végérvényesen :)

A bejegyzésem címe nagy örömmel tölt el, hiszen hivatalosan is bejelenthetem, hogy Észtországban is tavasz van. Olyannyira, hogy itt az észtek már rövidnadrágban mászkálnak! Annyira büszkék, hogy nekik négy évszakjuk van, de a tavasz itt elég rövidnek tűnik. :) Mert bevallom, hogy már én is legszívesebben szandált és rövidnadrágban mászkálnék.
Az elmúlt heteim megint jól teltek. De megint a hétvégéimről szeretnék inkább mesélni. :)



Három héttel ezelőtt eléggé rossz volt még az idő, mármint fújt a szél és esett egy kis eső, de ettől függetlenül jó volt. Elmentem a biciklimmel, és körbetekertem a város körül. A szembe szélben nehéz volt egy kicsit tekerni, de megoldottam. :) Nagyon élveztem, hogy mozoghattam egy kicsit. Készültek képek, hogy milyen volt akkor a tó.
Varázslatos volt, és amikor a hattyúkat repülni láttam, olyan érzésem támadt, mintha a Nils Holgersson mesében lennék. :)
Szerintem biztos emiatt imádom a vadlibákat és a kacsákat. :D Hát de komolyan, ki az aki nem szerette?! ;)



Az elmúlt két hétvégén viszont Tartuban voltam! Erre az egyetemi félévre megint jöttek magyar diákok az Erasmus által. Közülük leginkább egy lánnyal vagyok kifejezetten jóban, Ildikóval. :)
Az első közös hétvégén Ildi mindent eltervezett, és a Népművészeti Múzeumba mentünk, ami aznap pont ingyenes volt. Ott találkoztunk egy észt lánnyal, aki magyar nyelvet tanult, és beszéli is. :) Meglepetésünkre egy magyar sráccal is találkoztunk, aki csak látogatóba jött az észt barátjához. Nagyon jó volt újból a magyar nyelvet használni. :) Ezt követően elmentünk enni egy helyre, ami elég jó és olcsó volt. Bár az épp ott fogyasztó finn társaság meg eléggé hangos volt. :D Ildiről még orv módon egy képet is készítettek, de csak úgy szó nélkül. :) Bár a legérdekesebb az volt, amikor a pasik együtt mentek a mosdóba, és szurkoltak a másiknak. :D
A késői ebéd után az egyetem főépületébe mentünk, mert egy észt és egy lett (vagy litván?, őszintén bevallom, hogy nem tudom) férfikarnak volt a fellépése este 6-tól, és fél 9-ig tartott. Az észt énekkar olyan előadást csinált, hogy én csak néztem, és folyamatosan tapsoltam. :) Ezt követően még visszamentünk a koliba, ahol egy pohár teát megittunk, és még mellé ettünk finom magyar kolbászt. Ez utóbbiból még útravalót is kaptam, így volt mit ennem másnap. ;)

A következő hétvégét is (pontosabban csak a Vasárnapot) Tartuban töltöttem. Mivel Húsvét volt, ezért úgy gondoltam, hogy igenis legyen az ember együtt a saját nemzetéből valókkal. :) Először is elmentünk a Jaani kirik-be (ami magyarul János templomot jelent) a húsvéti istentiszteletre, ami amúgy evangélikus templom. A lelkipásztorok sora után nem más lépegetett, mint maga az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy egy helyen lehetek Vele, ráadásul semmilyen felhajtás nem volt körülötte. Természetesen voltak testőrei, de őket alig lehetett észrevenni, annyira teljesen beleillettek a civil emberek közé. :)
Az istentisztelet után az utunkat a koli felé vettük, mert még pár embert hívott Ildi, hogy közösen főzőcskézzünk. Végül egy orosz srác, és egy észt lány csatlakozott csak hozzánk. Fontos tudni Róluk, hogy mind a ketten elég jól beszélnek magyarul. A menü pedig rántott szelet volt, és párizsi szelet, főtt krumplival és salátával. Desszertnek pedig Kalev csokik. :) Nagyon jól éreztük magunkat, még hagyma héj segítségével is festettünk tojásokat. :)
A finom ebéd és egy jó beszélgetést követően csak mi lányok elmentünk Suppilinn-be, ami Tartu egyik városrésze. Magyarra lefordítva a neve 'levesvárost' jelent. Onnan kapta a nevét, hogy az utcanevek mind olyan zöldségek, amelyeket levesbe is használnak. :) Jó kis fesztivál hangulat volt. Végül maradtam még tovább, és csak később utaztam haza, mivel annyira jó volt a hangulat és az időjárás is. :)

A következő hetet már alig vártam, hiszen április utolsó napjára (ami szombat volt) meghívást kaptam egy magyar családtól Tallinnba. Velük még a magyar esten ismerkedtem meg. Nagyon aranyosak voltak, és a kislányuk egyszerűen imádnivaló. :) Éppen a 'macskafogós' korszakában van, és Grabowski mindenhol ott van a fejéban. Arra jutottunk a hétvégén, hogy maga Grabowski nem tud úszni, se nevetni, illetve sírni sem. :) Gyönyörű környezetben van a házuk. Egy kertvárosi terület, pontosabban egy erdő, ahol épp hogy csak annyi fát vágtak ki, hogy oda házakat lehessen húzni. Ebéddel vártak, ami igazi bajai halászlé volt! :) Előtte finom hazai körte pálinkával melegítettünk be. ;) Kiderült beszélgetéseink során, hogy mind a ketten Szegeden tanultak. :) (újra Szeged... ;) )
Ott töltöttem az éjszakát, mert annyit dumáltunk, hogy lekéstem a buszomat. De másnap késő délelőtt el is köszöntem Tőlük, mert nem sokkal később a Tallinni Magyar Intézetből a két lány indult Võruba két művésszel, mivel kedden három különböző magyar kiállítás nyílt itt. :) Szóval nem mondhatom, hogy nem volt magyar nyelvből hiányom. :)
De erről részletesebben a következő alkalommal. ;)