A bejegyzésem címe nagy örömmel tölt el, hiszen hivatalosan is bejelenthetem, hogy Észtországban is tavasz van. Olyannyira, hogy itt az észtek már rövidnadrágban mászkálnak! Annyira büszkék, hogy nekik négy évszakjuk van, de a tavasz itt elég rövidnek tűnik. :) Mert bevallom, hogy már én is legszívesebben szandált és rövidnadrágban mászkálnék.
Az elmúlt heteim megint jól teltek. De megint a hétvégéimről szeretnék inkább mesélni. :)
Három héttel ezelőtt eléggé rossz volt még az idő, mármint fújt a szél és esett egy kis eső, de ettől függetlenül jó volt. Elmentem a biciklimmel, és körbetekertem a város körül. A szembe szélben nehéz volt egy kicsit tekerni, de megoldottam. :) Nagyon élveztem, hogy mozoghattam egy kicsit. Készültek képek, hogy milyen volt akkor a tó.
Varázslatos volt, és amikor a hattyúkat repülni láttam, olyan érzésem támadt, mintha a Nils Holgersson mesében lennék. :)
Szerintem biztos emiatt imádom a vadlibákat és a kacsákat. :D Hát de komolyan, ki az aki nem szerette?! ;)
Az elmúlt két hétvégén viszont Tartuban voltam! Erre az egyetemi félévre megint jöttek magyar diákok az Erasmus által. Közülük leginkább egy lánnyal vagyok kifejezetten jóban, Ildikóval. :)
Az első közös hétvégén Ildi mindent eltervezett, és a Népművészeti Múzeumba mentünk, ami aznap pont ingyenes volt. Ott találkoztunk egy észt lánnyal, aki magyar nyelvet tanult, és beszéli is. :) Meglepetésünkre egy magyar sráccal is találkoztunk, aki csak látogatóba jött az észt barátjához. Nagyon jó volt újból a magyar nyelvet használni. :) Ezt követően elmentünk enni egy helyre, ami elég jó és olcsó volt. Bár az épp ott fogyasztó finn társaság meg eléggé hangos volt. :D Ildiről még orv módon egy képet is készítettek, de csak úgy szó nélkül. :) Bár a legérdekesebb az volt, amikor a pasik együtt mentek a mosdóba, és szurkoltak a másiknak. :D
A késői ebéd után az egyetem főépületébe mentünk, mert egy észt és egy lett (vagy litván?, őszintén bevallom, hogy nem tudom) férfikarnak volt a fellépése este 6-tól, és fél 9-ig tartott. Az észt énekkar olyan előadást csinált, hogy én csak néztem, és folyamatosan tapsoltam. :) Ezt követően még visszamentünk a koliba, ahol egy pohár teát megittunk, és még mellé ettünk finom magyar kolbászt. Ez utóbbiból még útravalót is kaptam, így volt mit ennem másnap. ;)
A következő hétvégét is (pontosabban csak a Vasárnapot) Tartuban töltöttem. Mivel Húsvét volt, ezért úgy gondoltam, hogy igenis legyen az ember együtt a saját nemzetéből valókkal. :) Először is elmentünk a Jaani kirik-be (ami magyarul János templomot jelent) a húsvéti istentiszteletre, ami amúgy evangélikus templom. A lelkipásztorok sora után nem más lépegetett, mint maga az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy egy helyen lehetek Vele, ráadásul semmilyen felhajtás nem volt körülötte. Természetesen voltak testőrei, de őket alig lehetett észrevenni, annyira teljesen beleillettek a civil emberek közé. :)
Az istentisztelet után az utunkat a koli felé vettük, mert még pár embert hívott Ildi, hogy közösen főzőcskézzünk. Végül egy orosz srác, és egy észt lány csatlakozott csak hozzánk. Fontos tudni Róluk, hogy mind a ketten elég jól beszélnek magyarul. A menü pedig rántott szelet volt, és párizsi szelet, főtt krumplival és salátával. Desszertnek pedig Kalev csokik. :) Nagyon jól éreztük magunkat, még hagyma héj segítségével is festettünk tojásokat. :)
A finom ebéd és egy jó beszélgetést követően csak mi lányok elmentünk Suppilinn-be, ami Tartu egyik városrésze. Magyarra lefordítva a neve 'levesvárost' jelent. Onnan kapta a nevét, hogy az utcanevek mind olyan zöldségek, amelyeket levesbe is használnak. :) Jó kis fesztivál hangulat volt. Végül maradtam még tovább, és csak később utaztam haza, mivel annyira jó volt a hangulat és az időjárás is. :)
A következő hetet már alig vártam, hiszen április utolsó napjára (ami szombat volt) meghívást kaptam egy magyar családtól Tallinnba. Velük még a magyar esten ismerkedtem meg. Nagyon aranyosak voltak, és a kislányuk egyszerűen imádnivaló. :) Éppen a 'macskafogós' korszakában van, és Grabowski mindenhol ott van a fejéban. Arra jutottunk a hétvégén, hogy maga Grabowski nem tud úszni, se nevetni, illetve sírni sem. :) Gyönyörű környezetben van a házuk. Egy kertvárosi terület, pontosabban egy erdő, ahol épp hogy csak annyi fát vágtak ki, hogy oda házakat lehessen húzni. Ebéddel vártak, ami igazi bajai halászlé volt! :) Előtte finom hazai körte pálinkával melegítettünk be. ;) Kiderült beszélgetéseink során, hogy mind a ketten Szegeden tanultak. :) (újra Szeged... ;) )
Ott töltöttem az éjszakát, mert annyit dumáltunk, hogy lekéstem a buszomat. De másnap késő délelőtt el is köszöntem Tőlük, mert nem sokkal később a Tallinni Magyar Intézetből a két lány indult Võruba két művésszel, mivel kedden három különböző magyar kiállítás nyílt itt. :) Szóval nem mondhatom, hogy nem volt magyar nyelvből hiányom. :)
De erről részletesebben a következő alkalommal. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése