Telnek a napok

Megint eltelt egy hét. Hihetetlen, hogy mennyire gyorsan telnek a napok itt. Egyszer csak azon kapom magam, hogy már pakolok is...
Na jó, ez még azért korai. :) Nem is akarok még hazamenni!

Természetesen megint történtek izgalmas dolgok itt (mint mindig)!
Végre hétfőn elmentem vásárolni! :) Nem is akárhova: second hand  boltokba. A városban majdnem minden bolt ilyen. Egyáltalán nem gond, mert elég jó ruhákat lehet találni (a márkás ruhákra kell gondolni), és az áraik... szerintem olcsók! :)

Múlt szerdán itt is megünnepelték Mihály napját. Abból állt, hogy az óvodákban "kirakodó vásár" volt. A vásár alatt azt kell érteni, hogy például nálunk minden csoport csinált saját készítésű ételeket, és azt árulták elég olcsón. Én végül vettem házi készítésű gomba befőttet (isteni finom!!), és a csoportomtól pár csokis muffint (jobb mint amit én csinálok). :) Lakótársam is Velem volt, és megmutattam Neki az ovimat. Nagyon tetszett neki, olyannyira, h jópár képet is készített.

Csütörtökön pedig pedagógus nap volt. Őszintén én nem is emlékszem, hogy nálunk mikor ünneplik (de szerintem melegebb időszakban).
Sajnos ezen a napon dolgozott Velünk utoljára Merike, az egyik óvónéni. Az ok: messze lakik (45 km), és belefáradt, hogy mindennap utazgasson oda-vissza. Lakást is bérelt, de az meg drága, hogy két lakást tartson fenn.  Elég szomorú voltam, hiszen Ő olyan igazi óvónéni volt, aki mindig foglalkozott a gyerekekkel. Persze Annika sem rossz, csak Ő fiatalabb mint Merike.
Este pedig hivatalosak voltunk színházba, ami előtt először kiosztották a 2010. év legjobb tanára díjakat. Aztán következett az előadás. Samuel Beckettől A játszma vége (vagy Végjáték) című darabot. A végére a fejem is belefájdult, mert annyira koncentráltam, hogy megértsem miről beszélnek. De előadás után kiderült, hogy a tanárok sem igazán értették. :) Ez amiatt lehetett, mert ez a becketti mű nagyon filozófikus (persze amint hazaértem, rákerestem), és a szereplők szimbolizálnak bizonyos dolgokat (nem tudom, hogy mit). Szóval szeretném elolvasni, mert meg akarom érteni! Aki tudja, hogy honnan tölthetném le a könyvet, annak nagyon hálás lennék. :)
Az előadás után átmentünk egy másik terembe, ahol már vártak minket pezsgővel (Törleyvel persze), meg falatkákkal. Mindegyik isteni volt! :) Még a tortából is kaptunk, és aztán mentünk haza. :)

Pénteken találkoztam az új óvónénivel, aki a héten mindennap velünk van, hogy figyelje Annikát, hogy mit csinál. És végre ezen a napon tovább maradtam bent, mert Annikának Tartuba kellett mennie, és megkért hogy maradjak Maris-szal, és segítsek az altatásban. :) Ezt követően pedig, hazamentem. De nem maradtam otthon sokáig, mert annyira gyönyörű volt az idő, hogy kisétáltam a Tamula-tóhoz. :)
Lehet, hogy már néhányan láttátok is a képeket, de aki nem, azoknak íme.

A hétvége nyugis volt végre. Már hiányzott a pihenés. Szombat reggel elmentem a helyi piacra, ami egy köpésre van a lakásomtól. Délelőtt meg kitakarítottunk. :)
Vasárnap meg Desirée főzött, mert a mentorát meghívta hozzánk. Végül én is kaptam a kajából, ami elég finom volt. ;)

Hétfő pedig nagy nap volt, mert végre megkaptam a biciklimet!!!! :D Tettem is egy nagy kört! Imádom! Ma is azzal mentem dolgozni. ;)

A mai nap is érdekes volt, mert az óvónénik elmentek egy másik óvodát meglátogatni, és a csoportok általában a segítőkre maradtak.
Hát huhh...!
Eléggé kifárasztottak a kölkök! :D De mostmár komolyan vették mikor valamit rosszat tettek, és leültettem őket. Persze a nap folyamán jött még egy ember segíteni. De úgy sem volt könnyebb sokkal. :)
Az ebéd utáni alvás nehezen, de ment. :)

Szóval telnek a napjaim... :D

Jaa, és még valami fontos! Csütörtökön meghívtak az egyik helyi gimnáziumba, hogy tartsak előadást Magyarországról (szerencsére csak angolul). :)
Majd mesélek... ;)